Imádságok

Ó, Uram!
Múltamat irgalmasságodba,
Jelenemet szeretetedbe ajánlom,
Jövőmet gondviselésedre bízom!

(Pio atya)

 

 

“Uram, állíts szájam elé őrséget,

és ajkam kapujához rendelj védelmet”

(Zsolt 140,3)

“Jézus hallgatott” (Mt 26,63)

A hallgatás szelídség,

amikor nem szólsz, ha bántanak,

amikor nem keresed a magad igazát,

amikor hagyod, hogy Isten védelmezzen téged.

a hallgatás szelídség.

A hallgatás irgalom,

amikor nem feded fel testvéreid hibáit;

amikor készségesen megbocsátasz anélkül, hogy a történteket felemlegetnéd,

amikor nem ítélsz, hanem imádkozol,

a hallgatás irgalom.

A hallgatás türelem,

amikor zúgolódás nélkül fogadod a szenvedést,

amikor nem keresel emberi vigaszt,

amikor nem aggódsz, hanem türelmesen várod, hogy “a mag” kicsírázzék,

a hallgatás türelem.

A hallgatás alázat,

amikor nincs versengés,

amikor belátod, hogy a másik jobb nálad,

amikor hagyod, hogy testvéreid kibontakozzanak, növekedjenek és érlelődjenek,

amikor örvendezve mindent elhagysz az Úrért,

amikor cselekedeteidet félreértik,

amikor másoknak hagyod a vállalkozás dicsőségét,

a hallgatás alázat.

A hallgatás hit,

amikor nyugodtan vársz, mert tudod, hogy az Úr fog cselekedni,

amikor lemondasz a világról, hogy az Úrral lehess,

amikor nem törődsz azzal, hogy megértsenek téged, mert elegendő neked, hogy az Úr megért,

a hallgatás hit.

A hallgatás imádat,

amikor átkarolod a keresztet, anélkül, hogy megkérdeznéd: “Miért?”

a hallgatás imádat.

(Teréz Anya)

 

 

Uram, adj türelmet,
Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.

Uram, tégy engem békéd eszközévé,
hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek,
hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak,
hogy összekössek, ahol széthúzás van,
hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz,
hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik,
hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik.

Ó Uram, segíts meg, hogy törekedjem,
nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak,
nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek,
nem arra, hogy szeressenek, hanem hogy én szeressek.

Mert aki így ad, az kapni fog,
aki elveszíti magát, az talál,
aki megbocsát, annak megbocsátanak,
aki meghal, az fölébred az örök életre. Ámen.

(Assisi Szent Ferenc)

 

Mindenható Isten! Messze vagyunk Tőled zarándok utunkon. Ezért azt szeretnéd, hogy mi mindennek ellenére Igéd tanítását követve, a helyes utat válasszuk, s azon maradjunk, hogy aztán végül erről le nem térve, eljussunk Tehozzád. Kérünk arra, hogy hit által láttasd meg velünk, ami rejtve még, hogy egyedül Rajtad csüngve, s egyedül a Te előrelátásodra hagyatkozva, szilárdan higgyük, hogy gondoskodsz életünkről és üdvösségünkről, aminek következtében mi valóban biztonságban érezzük magunkat. Mert még ha a legádázabb vihar is tör ránk, mi akkor is teljes nyugalomban maradunk, míg végül az örök és lelki nyugalomhoz eljutunk, amit a mennyekben már elkészítettél számunkra a mi Urunk, Krisztus által. Ámen.

(Kálvin János)

 

Adj nekem, jóságos Jézusom, Téged megértő értelmet, Téged átélő érzelmet, Hozzád siető lelket, irántad buzgó bensőséget, Rád bukkanó bölcsességet, Téged felismerő világosságot, Érted égő szeretetet, Benned élő szívet, Téged dicsérő tetteket, a Te szavaidra hallgató fület, a Te szépségedben gyönyörködő szemet, a Te Fölségedet magasztaló nyelvet, Neked kedves életmódot, a Tőled küldött bajokat elviselő békességet, Hozzád hű vágyó hű kitartást, és adj, Jézusom, boldog halált! Jutalmazz jelenléteddel, fényes feltámadással és az örök boldog életben add jutalmul Magadat! Amen.

(ír imádság)

 

Uram, Jézus, járj előttem, ha lankadok, állj mögöttem, Pajzsomként lebegj fölöttem, jobbról, balról segíts engem. Mindig téged keresselek, mindig találkozzam veled, minden léptemben szüntelen te, csak te jöjj szembe velem. Te légy szavam a nyelvemen, más szavával te szólj nekem. Minden egyes pillantásom mindenkiben téged lásson. Te légy utam az utamban, utam végén a jutalmam… Amen

(Szent Benedek)

 

Uram! Vedd életemet kezedbe és tedd vele azt, ami Neked tetszik! Ezentúl nem utasítom el magamtól sem az örömöket, sem a nehézségeket, amelyeket beleszőttél életembe! Elég, ha tudom, hogy minden dicsőségedre szolgál. Mert minden terved jó! Mert minden szeretet! Csak önmagamtól szabadíts meg! Add, hogy hallgatagon, csöndesen belenyugodjak szent akaratodba! Akkor majd fölgyullad szívemben örömöd fénye. Lángja a Te dicsőségedre lobogjon! Csak ezért éljek! És töltsd be egész életemet a szeretet egyetlen gondolatával és egyetlen kívánságával, hogy szerethessek; nem az érdemért, nem is a tökéletesség, az erény szentségéért, hanem egyedül Érted, Istenem!

Thomas Merton

 

Krisztusnak itt a földön nincs keze, csak a tiéd. Krisztusnak itt a földön nincs lába, csak a tiéd. A te szemeddel tekint könyörületesen a világra. A te lábaddal jár szerte, hogy jót tegyen. A te kezed, amellyel áld.

(Avilai Szent Teréz)

 

Uram! Vezess engem a halálból az életre, a hazugságból az igazságra! Vezess engem a kétségbeesésből a reménységre, a félelemből a bizalomra! Vezess engem a gyűlöletből a szeretetre, a háborúból a békébe!

Engedd, hogy béke töltse be a sziveinket, a mi világunkat és az egész világmindenséget!

Béke, béke, béke!

Amen

( Teréz Anya)

 

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak
erőt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések művészetére!

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és
forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és
tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes időbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú
vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!
Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak
átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem
a váratlan örömöket és magaslatokat!

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó
ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő
bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások
mondják meg nekünk.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.
Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!
Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb
és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!

Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és
a megfelelő helyen – szavakkal vagy szavak nélkül – egy kis jóságot
közvetíthessek!

Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől!
Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések művészetére!

(Antoine de Saint-Exupery)

 

Hálaima
Köszönöm, Uram,
a végtelenbe nyíló hajnalokat,
melyek Hozzád és az emberekhez vezetnek.
Köszönöm a fényeket és a színeket,
mert általuk Rád ismerek a világban.
Köszönöm az ízeket és az illatokat,
a paprikás krumplit és a búzakenyeret.
Köszönöm, hogy nekünk ajándékoztad a földet,
a virágokat és az állatokat,
ők a természet mosolya és szüntelen figyelme,
elkísérnek magányos útjainkra.

Hála az emberekért,
a szomorú arcú testvérekért,
a jókedvűekért és azokért is,
kik nem is tudják, hogy őket is szeretem.
Hála mindenkiért!
Hála Fiadért, Elsőszülött Testvérünkért,
Jézus Krisztusért,
aki elhozta és szívünkbe írta az örömöt
és a boldog nyugtalanságot,
aki azt akarja, hogy megosszuk másokkal is
boldogságunkat
a szeretet közösségében!

Hála a hazáért,
hála az egyházért!

Köszönök, Istenem, mindent,
ami Tőled jön, mert ez a minden:
az irgalom, a szeretet és az élet.

Köszönöm a tengert, a levegőt, a sírást,
a gyötrődést, mely még jobban Hozzád kapcsol,
köszönöm a ritmust és a dallamot,
hogy táncolhatunk és énekelhetünk.
Hálát adok a jelekért és a hangokért,
melyek irányítják hétköznapjainkat,
és Hangodért,
hogy válaszolsz és megvigasztalsz,
hála munkámért és küldetésemért,
figyelmedért
és végtelen türelmedért,
hogy vársz reám és örökké szeretsz.
Ámen.

(Csanád)

 

Az öt ujj imája

A hüvelykujjad van hozzád legközelebb. Ezért imádat azokért kezdjed, akik legközelebb vannak hozzád. Azok a személyek ezek, akiket a legkönnyebb megjegyezni. Szeretteinkért imádkozni „édes kötelesség”.

Következő ujjad a mutatóujj. Imádkozz azokért, akik utat mutatnak, tanítanak és gyógyítanak. Ide tartoznak tanáraid, mestereid, orvosaid, papjaid és szerzeteseid. Nekik támogatásra és bölcsességre van szükségük, hogy másoknak utat tudjanak mutatni. Legyenek mindig jelen imáidban.

Következő ujjad a középső, amely a legmagasabb. Ez vezetőinkre emlékeztet. Imádkozz országod elnökéért, a kongresszusi tagokért, a vállalatvezetőkért és igazgatókért. Ezek az emberek irányítják hazád sorsát és alakítják a közgondolkodást. Szükségük van Isten vezetésére.

A negyedik ujjad a gyűrűsujj. Bár sokan nem tudják, de ez a leggyengébb ujjunk, bármelyik zongoratanár megmondja neked. A leggyengébbekre emlékeztet, akiknek sok bajuk van, akiket levert a betegség. Szükségük van imáidra éjjel és nappal. Soha nem tudsz eleget imádkozni értük. Gyűrűsujjad hív, hogy imádkozz a házaspárokért is.

Utoljára marad a kisujjad, legkisebb az összes ujj közül, így kell látnunk magunkat Isten és ember előtt. Azt mondja a Biblia: „az utolsókból lesznek az elsők”. Kisujjad arra emlékeztessen, hogy imádkozz magadért. Miután imádkoztál az előző négy csoportért, akkor már megfelelő perspektívából látod saját szükségleteidet és jobban tudsz imádkozni a tieidért.

(Ferenc pápa)

 

Uram,
a minap azt kérdeztem valakitől itt a héregi templomban,
hogy hogy van.
Azt válaszolta: „Aki ide, az Isten házába el tud jönni,
és itt énekelni tud, az jól van.”

Add Uram,
hogy ha már nem tudunk eljönni ide, a Te házadba,
mert gyöngék vagyunk, mert öregek vagyunk,
vagy mert húz a betegágy, akkor is jól legyünk.
Add úgy élnünk, hogy az otthonunk templom legyen,
hogy a kórházi kórterem templom legyen,
hogy az idősek otthonának
szobája, folyosója, konyhája templom legyen!

Add, hogy ne érezzük nyűgnek a keresztet,
amit Te adtál nekünk. Uram!
Mert a kereszt nem büntetés.
A kereszt: feladat.
A kereszt: életünk értelme.
Születésünkkor kapjuk,
s a veled való találkozáskor tehetjük csak le.
Add, hogy akkor is majd mondhassuk:
„Aki ide, hozzád, haza tudott érkezni, az jól van.
Köszönöm, Uram, a keresztemet.”

 

Szavak nélkül

Uram,
annyi minden történt a héten,
s annyira tele a fejem földi gondokkal!
Nem tudok most
szárnyaló, szép szavakat mondani.
De hát a szavak úgyis csak
nekünk, embereknek fontosak,
Te értesz engem, Uram, szavak nélkül is!
Érted, amit sóhajtok, érted, amit nyöszörgök,
érted, amit dúdolok,
érted, ha fáradtan csak hallgatok.
Köszönöm, hogy figyelsz rám,
és értesz engem, Uram.

Ámen.

 

Kiút

Uram,
Te tudod, mi van a szívünkben,
és ismered a gondolatainkat is.
Tudod, mikor örülünk,
és mikor érezzük úgy, hogy „nem bírom tovább”.
Tombolunk, tiltakozunk, összeroskadunk,
és nem látjuk, hogy hol a kiút.
Te ekkor is ott vagy a közelünkben,
ott vagy, és vársz.
És ha összeszedjük magunkat,
és tiszta szívvel, teljes bizalommal
és teljes szeretettel
tőled kérdezzük, hogy „Merre tovább?”,
akkor csodák-csodájára
a szívünk vihara elcsitul,
a gondolataink kitisztulnak,
és mint égen a szivárvány,
megszületik a megoldás.
Köszönöm Uram, hogy ezt
életemben többször is megtapasztalhattam,
utoljára az elmúlt héten.
Köszönöm Uram,
hogy örömben és gondban egyaránt fogod a kezem.
Áldalak Uram és szeretlek.

Ámen.

 

Böjt

Uram,
Te tudod, hogy gyönge vagyok,
nehezen állok ellen
a konyhai kísértéseknek.
Csipegetek főzés közben,
eszegetek az íróasztalomnál munka közben,
vagy a TV előtt, pihenés közben.
Te tudod, hogy mennyire irigylem
a csinos karcsú nagymama barátnőmet,
akinek nincs ilyen gondja.
Ám ő azt mondta nekem a héten:
Te csak ne irigykedj!
Tudod, hogyan ébredtem Hamvazó szerdán?
Farkaséhesen!
A reggelitől csak még éhesebb lettem,
az ebédnél viszont már a levessel jóllaktam,
mondtam is: „Jaj Uram, ma csak
egyszer szabad jóllaknom,
és most úgy érzem, hogy máris jóllaktam,
pedig még alig ettem,
mi lesz velem estig?”
Egész délután kopogott a szemem az éhségtől,
és este jobbnak láttam, ha korán lefekszem.
A bőrömön éreztem a kísértést egész nap!
Uram, adj nekem ilyen vidámságot,
ilyen öniróniát,
hogy a hibáimat így tudjam látni!
Adj nekem több fegyelmet,
és adj mindannyiunknak több fegyelmet
a gyomor ügyeiben,
a családon való uralkodás ügyeiben,
a panaszkodás ügyeiben,
a pletykálkodás ügyeiben,
és minden ügyeinkben,
hogy a böjt
valóban közelebb vigyen hozzád.

Ámen.

(Döbrentey Ildikó)

 

Szent nevedben járok, én Istenem.
Názáret-beli Jézus, légy mellettem,
Légy fölöttem, légy alattam, légy előttem.
Erős kőbástyám énnekem az Isten.

Adjad, Uram, hogy éltem minden napja
nékem nevezetes és drága legyen,
adj kedvet, bátorságot és erőt,
hogy naponkint valami hasznosat s jót cselekedjek,
hogy ne vesszen el örökségemből egy nap sem.

Én lefekszek én ágyamba, minden testi koporsómba.
Három angyal fejem fölött,
Egyik őriz, másik vigyáz,
Harmadik az én lelkem várja.
Krisztus vére, Ő szentsége
én lelkemnek ékessége.
Én elmémben ha meghalok
Krisztus előtt vígan állok.

Én lefekszem én ágyamba,
mint egy álom koporsómba.
Három angyal velem vagyon,
egyik őriz, másik biztat,
harmadik lelkemet várja.
Úti piros szép hajnal,
Úr tetőled születék,
Nap tetőled keleték.
Eleven ostya, Krisztus teste,
engem Jézus találott,
Szent Lelkével szeretett,
szent halálával megváltott.
Kerüljetek, keresztek, őrizzetek, angyalok!
Úrjézus, szállj bé szívembe,
erősítsd hitemet, ámen.

Ó, szép Jézus, ez új esztendőben tarts kegyelmedben.
Hogy az új esztendőben éljünk csendességben,
lehessünk Jézus drága kedvében.

Én nem láttam szebb keresztfát, mint Úrjézus keresztfáját.
Mer’ az vérrel virágodzik, Szent Lélekkel gyümölcsödzik.
Szent az Isten, szentet kíván.
Szent az Isten, szentet kíván.
S ez új esztendőben legyenek örömbe’.
Örömmel menjenek Jézus eleibe.
Eleibe menjünk, mennyben dicsérjük.
Dicsértessék Jézusnak szent neve!

Nyisd meg, Uram, nyisd meg mennyeknek kapuját,
hogy dicsérhessük meg áldott szent nevedet.
S a mennyei harang’ mint húzódnak, szólnak:
s a mennyei gyertya’ mint gyújtódnak, gyúlnak.
Madarak repdesnek, angyalok kerülnek,
s be vannak kerítve gyémánttal s ezüsttel.
Nyisd meg, Uram, nyisd meg mennyeknek kapuját,
Hogy láthassuk mi is Krisztust, Isten Fiát.

Urunk és Istenünk!
Légy nekünk igazgatónk, kormányzónk, vezérünk, ügyvédünk,
Védelmezőnk, testi-lelki bajainkban megmentőnk,
S légy minden szükségleteinkben segítségünkre.
Add meg, Urunk, mindnyájunknak a hitet, a reményt, a szeretet, a szelídséget, az alázatosságot, a békességet, az egyetértést.
Áldás és hála neked mindezért!

Áldjon meg titeket az Atya, a Fiú, és a Szentlélek Úristen.
Az Ő szent áldása szálljon reátok és az egész világra
most és mindörökké.

Népi imádságok