Imádságok

 

Böjtre

Jézusom! Veled indulok el erre a böjti útra. Vágyom arra, hogy egy irányba haladhassunk, egy ritmusra járhassunk, jót beszélgethessünk vagy áldott csendben legyünk. Szeretném elengedni mindazt, ami lehúz, visszatart, ügyet sem vetni arra, ami elcsábít. Félek, hogy nem fog sikerülni. De nem akarok félni, csak jelen lenni a számodra. Szereteted kiűzi a félelmemet! Ámen!

 

Most leülök Uram melléd, és veled üldögélek. Kezed a kezembe teszem. Kihez mehetnék máshoz? Jelen vagyok és figyelek. Kezedbe adom kudarcaimat. Neked adom a haragomat és félszavaimat, és te dicséretté formálod azokat. Köszönöm, hogy te a mélyen bennem őrzött igeneket keresed, az elindulást, a mosolyt. Még álmaimban is a tiéd vagyok. Neked adom a törődött, eltorzult, elárult testemet, és te életre támasztod azt. A te csended, a te valóságod, a te szomorúságod, a te örömöd az én utam. Ámen

 

Adventre

Türelem és vigasztalás Istene! Egyszerűvé formálsz minket, gyermeki őszinteségre hívsz, együgyű hitre, ami látja a láthatatlant és mégsincsenek szavai kifejezni. Te nem bonyolítod túl, nem vonsz be zavaros és átláthatatlan körökbe, nem a pusztulás és rombadöntés a célod, hanem hogy otthonra leljünk Benned. Te úgy látszol meg köztünk, hogy otthont teremtünk és atyákká, anyákká leszünk a megfáradtaknak és bolyongóknak, a gyermekeknek és testvéreinknek, hogy helyet és időt adunk a csendességre, a feltárulkozásra, megértésre, elfogadásra, imádságra – a tenyeredbe helyezve mindent és mindenkit, hogy Nálad biztonságban legyenek. A béke hazája, a dicsőítés tere, a hálaadás kapui nyílnak meg ebben a befogadásban. Ámen

 

Urunk, Jézus, Te mindent nekünk adtál! Nekünk adtad az élet vizének forrását, nekünk adod a “most” idejét, hogy életünket Hozzád kössük, hogy “akkor” a Te gyermekeid legyünk. Immánuel, velünk lévő Isten! Hálát adunk neked, hogy a Te szereteted mindig jelen idő. Köszönjük, hogy Te összekötöd az időt, egyesítesz minket a Te szeretetben. Most erre a szeretetre figyelünk, nem sietünk, nem akarunk, nem hiányolunk. Hálás szívvel Rád bízzuk magunkat és szeretteinket. Ámen

Böjtre

Urunk, lassítsd el lépteinket ebben a böjti időben.

Lassítsd el kezeinket, hogy tudjuk, mit kell tartaniuk ebben a böjti időben.

Úgy, ahogy a folyó lelassul, amikor tágas földekre érkezik.

Add nyugodalmat versenyre kész elméknek.

Segíts, hogy önmagunk lehessünk.

Add, hogy vágyódásunkkal, imáinkkal hosszan időzzünk nálad.

Segíts, hogy letegyük szívünk, életük terheit, bűneid eléd.

Add, hogy gyökeret verjen az életünk benned.

Teremts olyan embereket belőlünk, akik szüntelen utánad vágynak.

Úgy, hogy megérezzük az átalakulás fájdalmát.

Urunk, lassítsd le lépteinket ebben a böjti időben.

Hallgattasd el bennük a kísértő hangját.

Légy türelmes hozzánk, hogy elcsigázott akaratunk

ráleljen az egy szükségesre, a közösségre.

Még mielőtt sietősen elindulnánk. Még mielőtt a puszta megszólítana.

Törd össze a keresés lelkületét, hogy csak nálad legyünk. Ámen

Volt idő, Istenem, amikor még nem voltál fontos számomra. Magas lovon ültem, önelégültségem magas lován. Magam voltam az istenem. Úgy kellett történnie a dolgoknak,  ahogy én akartam, és kiakadtam, ha nem úgy volt. Mindig megtaláltam, akit hibáztathatok. Nem tudtam, hogy előled futok. Olykor még ma is megkísért ez a szemléletmód. De te tudod a módját, Élő Isten, hogy leszedj saját Bábel-tornyom magasából. Köszönöm, hogy megtetted, és másik látást, másik életet adtál nekem. Köszönöm, hogy embereket adtál, akik már akkor kézen fogtak, és szerettek a te szereteteddel, amikor még önmagammal voltam elfoglalva. Istenem, egy darabig azt sem tudtam, hol vagyok. Ügyetlen voltam az új életemben. Hála neked, hogy immár látok, látlak téged. Soha többé nem akarlak szem elől téveszteni. Köszönöm, hogy szemmel tartasz, földön tartasz, mennyben tartasz. Ámen.

Köszönöm Uram, hogy az értékest adod, nem az érdekest. Köszönöm, hogy rám találsz ma, hogy elrejtesz, sötét éjszaka után világosságra hozod kincseid ezen a földön. Köszönöm, hogy Rád találhatok, hogy több vagy, mint gondolnálak, hogy kisebb, mint elképzellek, hogy beleférsz a résekbe, a zugokba, az elfeledettbe, az alázatba, a lehajlásba, a kimondhatatlanba. Felemelem kezeim, ujjong a bensőm, kitárva szívem jelen pillanatnyi érzéseimen túl, vágyaimon túl, akarásaimon túl, kéréseimen túl ott vagy és jelen vagy az elengedésben, a változásban, a megőrzésben. Ámen

 

Sokan szeretnék, Istenem, ha mindenki olyan maradna, amilyen volt. Ha jobban belegondolok, ilyen vagyok én is. Ha Zákeus megváltozik, kell keresni valaki mást, akit szidni és hibáztatni lehet. Ha mindenki megtér, kit fogok hibáztatni a saját bűneimért? Pedig magamnak akarom a kegyelmet és a világi hasznokat is. Magamnak akarom a figyelmedet, de szeretnék továbbra is megjegyzéseket tenni másokra. Nem, csúnya pénzzel nem piszkolom be hívő kezeimet. Inkább a nyilvánvaló bűnösök titkos megvetése: ebben lelem örömömet.

Jézusom, tekints rám, szólíts a nevemen. A te tiszta hangod talán felkelti bennem a bűnbánatot. Mert titkon figyelmedre vágyom, de nagyon félek attól, hogy észreveszel, és minden megváltozik. Ámen

 

Adventre

Öröktől fogva minden készen áll, hogy felismerjelek téged, Teremtő Uram. Micsoda vágy van benned az önátadásra, hogy végre meglássalak! Micsoda gondos előkészítés: megalkotsz mindent, hogy engem segítsen a veled való találkozásra! Ezért most hálát adok a környezetemért, a fákért, a reggeli zúzmaráért, a csípős szélért, az esőért, és mindenért, amit azért alkottál, hogy nekem és embertársaimnak jó legyen. Hogy addig is, míg át nem költözöm Hozzád, már itt akarjak Veled lenni. Adj bölcsességet, Uram, hogy minden által Téged lássalak! Ámen

 

Uram, te háborúk megszüntetője! Könnyű lenne azt kérni, hogy bárcsak megszűnne mellettünk a háború. Kérjük is nap mint nap. De nehezebb arra gondolni, hogy a háborúság belőlem indul. A kapzsiságomból, a birtoklási vágyamból, a tiszteletlenségemből, az irigységemből, a profitéhségemből, a hatalomvágyamból, mert azt akarom, hogy nekem legyen igazam – bármi áron. Az én szememet elhomályosítja mindez. És másokat is képes vagyok belerángatni. Megtört szívek körülöttem. Magam elől hova fussak? Őrizz meg engem, mint szemed fényét, szárnyaid árnyékába rejts el engem. Leginkább magamtól ments meg engem! Ámen

 

Uram, köztünk fogsz lakni, mondod. Netán köztünk, emberek között rejtőznél el? Te magad is rejtekben, Uram? Álruhában? Milyen különös vagy! De hát mégsem tudsz elrejtőzni, hiszen felismerünk! Látlak, Uram! Vagyis pont, hogy nem látlak. Csak annyit érzékelek, hogy itt semmi nem olyan, mint volt. Nincsenek könnyek, pedig lehetnének. Nincsen jajkiáltás, pedig lehetne. Vagy talán már fájdalom sincsen? Hogy lehet ez, hiszen régebben minden apróságon felhúztam magam, és sírtam, és jajgattam. Megedzettél, Uram, mégsem lettem kemény és érzéketlen. Tehát itt vagy. Te vagy itt könnyek, jajgatás és fájdalom helyett. Áldott legyen a jelenléted! Ámen

 

Böjtre

Urunk, köszönjük a böjt útját. Köszönünk minden elmondott és el nem mondott imát. Köszönjük, ami sikerül, és azt is, ami nem. Most lepihenünk kereszted tövében. Nem tudunk megszólalni, csak nézünk, figyelünk és várunk.                      Millió ima hagyja el szánkat és szívünket.                                                                          Most csak szemléljük azt, ahogyan Te jelen vagy a halálban is.                                Kérünk, segíts, hogy megtaláljuk a kereszt egyensúlyát!                                              Ez vezet el minket az Életre. Ámen

Te vagy az ajtó, Jézus Krisztus.                                                                                          Rajtad át lépek az életbe. Segíts, hogy rajtad át lépjek be helyzetekbe és lépjek ki a hétköznapokba.                                                                                                                      A növekedést választom, hogy az új élet gyümölcsét teremjem.                                  A bizalom bátorságát választom, hogy tágas és boldog szívem legyen.                        Isten útját választom és megbocsátok.                                                                            Jöjj, élet Ura, ébressz fel a fásultságból!                                                                          Jöjj, és vezess át szentséged küszöbén!                                                                                Jöjj, és formáld át szomorúságom örömmé!                                                                    Jöjj, élő Isten, gyógyítsd sebeimet a Te sebeiddel!                                                            Jöjj, meglepetések Istene!                                                                                        Helyreállítani, meggyógyítani, felrázni, könnyezni és megtérni. Ámen

Urunk, köszönjük a böjti utat. Köszönjük botladozó lépteinket, amelyekkel követhettünk. Most lepihenünk kereszted tövében. Nem tudunk megszólalni, csak nézünk, figyelünk és várunk.

Mindenfelé szaladgáltunk boldogságunkért, és most szemléljük azt, ahogyan Te még a halál torkában is harmóniában vagy jelen.

Csitítsd le szélsőségeinket, kérünk, és segíts a kereszt egyensúlyát megtalálnunk. Ez vezet el minket az Életre. Ámen

Most leülök Uram melléd, és veled üldögélek. Kezed a kezembe teszem. Kihez mehetnék máshoz, örök élet van tenálad! Jelen vagyok és figyelek. Kezedbe adom kudarcaimat. Neked adom a haragomat és félszavaimat, és te dicséretté formálod azokat. Köszönöm, hogy te a mélyen bennem őrzött igeneket keresed, az elindulást, a mosolyt, amikor igent mondtam gyógyító szeretetedre. Még álmaimban is a tiéd vagyok. Neked adom a törődött, eltorzult, elárult testemet, és te életre támasztod azt. Érzem testemben is a gyengeséget, de az nem tör össze, mert a te dicsőséged a sebekben van. A te csended, a te sebed az én utam. Ámen

Uram, nagyon sokszor ítélem el magam, és nem is veszem észre, hogy azonnal megszületik bennem bujtatottan millió ítélet, amit nem mondok ki. Belsőmben egy mérleg mozog állandóan, így méricskélem a világot, annak minden részletét. Arra kérlek, hadd kezdjem magamnál az ítélet elengedését. Szeretném magam egészen Rád bízni úgy, ahogy vagyok. Szeretném érzékelni, befogadni engedni elfogadásodat. Olyan ritkán sütkérezem szeretetedben, mint a napfényben. Kérlek, engedd meg nekem, hogy ma csak úgy, magától értetődően nézzelek, keresselek, szeresselek! Ámen

Urunk, drága ideje van a csendnek.
Szeretetből szenvedő Jézus, a közeledbe jutni, melletted lenni, erre vágyunk! Ha téged nézünk, sebeink és fájdalmaink is igazgyönggyé válnak. Amikor tekintetünk a földet fürkészi, amikor életünk sebei befelé fordítanak, taníts bennünket, hogy a betegség, a megsebzettség nem kisebb kegyelmi ajándék, mint az egészség.
Segíts, hogy ne kapkodjunk, hogy lemondjunk mohóságunkról. Hozd elő belünk a félelemmentes, fényből szőtt embert, aki a kiteljesedésre vár. Ámen

 

Uram! Kettőnk közül csak engem foglalkoztat állandóan az, ami elválaszt Tőled. Te csak azzal törődsz, ami összeköt. A bűnbánatnak is azért örülsz, mert az visszavezet Hozzád engem, és mert kegyelemmel válaszolhatsz rá. Tudom, hogy nem akarod, hogy utáljam magam, hogy lelkiismeretfurdalás gyötörjön, hogy állandóan a bűneimmel foglalkozzak, hogy vég nélkül vádoljam magam, hogy letagadjam, hogy van bennem jó. Szabadíts ki a bűntudat, az önvád, az önutálat, az álszerénység ketrecéből, és indíts el a megszomorodásnak arra az útjára, ami boldoggá és felszabadulttá tesz!

Uram, most csendben vagyok előtted. Nem sietek. Hallgatom a csendet, amely körülöttem és bennem van. Ebben a csendben nem vagyok egyedül. Hiszem, hogy nem az idő hordoz, hanem te. Segíts, hogy ne a körülmények határozzanak meg, hanem mindenek felett te, Uram, Jézus. Veled beszélgetek, aki az örök Van. Te velem vagy és szeretsz, reményt adsz és közelséget. Az ártó tüzekkel szemben te vagy a tűz, amely meleget ad. A sodró folyamokkal szemben te vagy a forrás, amely felüdíti lelkem. Megvallom neked, hogy most is látom, az élet negatív oldalait, de köszönöm neked, hogy te közelebb lévő vagy, te közelebb vagy hozzám minden másnál. Ámen

 

Adventre és karácsonyra:

Istenünk, olyan sokszor megtörténik velünk az, hogy csak saját tetteinkben bízunk. Úgy érezzük, mi csináljuk a világban a dolgokat, mintha az élet rajtunk állna vagy bukna. Taníts meg minket elengedni, kiengedni, átengedni dolgainkat. Hadd dőljünk most is hátra: Uram cselekedj Te! Rád bízzuk szeretteinket, szűkebb és tágabb világunkat, világítsd be a sötétséget! Most nem teperünk, nem követelünk, nem hajtunk sehová, most nem könyörgünk, csak kérünk, mint gyermek a szerető apját. Ámen

 

Istenünk, köszönjük, hogy velünk vagy, de azt is köszönjük, hogy Eljövendő vagy!
Áldd meg minket jelenléteddel, a Benned való bizalom boldogságával. Köszönjük, hogy gazdag Isten vagy, és köszönjük, hogy nem sajnálod tőlünk kincseidet. Olyan sok kincset kaptunk Tőled, mégis számtalan hiányt élünk meg az életünkben. Köszönjük, hogy megérted veszteségeinket, fájdalmainkat, könnyeinket. Köszönjük kimondhatatlan ajándékodat: Jézust.

Vágyunk a Veled való találkozásra! Kérünk ajándékozz békességet, vigasztalást, belső szabadságot! Kérünk, hogy gyógyítsad meg szemünket, hogy meglássuk Tőled kapott ajándékainkat. Ámen

 

Urunk! A hit tart minket, semmi más. Ha te, mint Atyánk öledbe veszel minket, gyerekeidet, akkor van, aki tartson. Te adj nekünk lelki tartást! Te tartogass minket magadnak! Add, hogy erősen érezzük, máshová nem tartozunk igazán, csak hozzád, és benned mindenkihez.

Ösztönösen azt érezzük, hogy tartunk attól, aki erős, de szeretnénk, ha a te erőd nem riasztó lenne, hanem puha és meleget adó, mint ahogyan karácsonykor is ilyen kicsi fészket találtál ebben a világban annak ellenére, hogy a szélesebb környezet nem fogadott be soha.

Legyen ez az Advent a kicsiben való bizakodó befogadás ideje! Szereteted bizalma és melege áradjon szét környezetünkben! Ámen

 

Drága, Uram! Te minden nap szeretetlevelet, szerelmeslevelet írsz nekem. Hiszem, hogy végtelenül szeretsz. Add, hogy az a levél, amely én vagyok mások számára, amelyet minden nap sok-sok helyre juttatok el, hadd legyen a te visszfényed. Olyan levél szeretnénk lenni mások számára, amit a ránk bízottak a szívük körül őriznek. Segítsd, hogy rajtam keresztül a te elfogadásodról, lehajolásodról olvassanak. Ámen

 

Uram, egyszerű dolgok Istene, mindenség tökéletes rendezője! Hívj magadhoz! Világítsd meg utamat, fedd fel titkaimat!Őrizd meg, tisztítsd meg szívemet! Gyújtsd lángra akaratomat! Mosd ki belőlem a halogatás lelkületét! Itt vagyok, Uram! Ámen

 

 

Egyház!

Azt mondják rólad, anya vagy.

Ha az vagy,

hallgass meg végre!

Válaszolj kérdéseimre!

Mutass példát és éld,

amit Jézus hirdetett!

Tárd ki ajtódat,

hogy hozzád menekülhessek!

Értsd meg félelmeimet!

Lásd meg szükségemet!

Ne ítélj el!

Szárítsd fel könnyeimet!

Oldozz fel

minden vétkem alól, melyek

annyira bántanak!

Gyógyítsd be sebeimet!

Végy karodba!

Hadd bújjak oda hozzád!

Engedd, hogy otthon érezzem

magam nálad!

Szeress engem!

Úgy szeress,

ahogy egy édesanya szeret.

Akkor is,

ha rossz gyerek vagyok.

(Fritz Giglinger: Franziskus-Kalenderéből, 2006. Pinkafeld)

 

 

Ó, Uram!
Múltamat irgalmasságodba,
Jelenemet szeretetedbe ajánlom,
Jövőmet gondviselésedre bízom!

(Pio atya)

 

“Uram, állíts szájam elé őrséget,

és ajkam kapujához rendelj védelmet”

(Zsolt 140,3)

“Jézus hallgatott” (Mt 26,63)

A hallgatás szelídség,

amikor nem szólsz, ha bántanak,

amikor nem keresed a magad igazát,

amikor hagyod, hogy Isten védelmezzen téged.

a hallgatás szelídség.

A hallgatás irgalom,

amikor nem feded fel testvéreid hibáit;

amikor készségesen megbocsátasz anélkül, hogy a történteket felemlegetnéd,

amikor nem ítélsz, hanem imádkozol,

a hallgatás irgalom.

A hallgatás türelem,

amikor zúgolódás nélkül fogadod a szenvedést,

amikor nem keresel emberi vigaszt,

amikor nem aggódsz, hanem türelmesen várod, hogy “a mag” kicsírázzék,

a hallgatás türelem.

A hallgatás alázat,

amikor nincs versengés,

amikor belátod, hogy a másik jobb nálad,

amikor hagyod, hogy testvéreid kibontakozzanak, növekedjenek és érlelődjenek,

amikor örvendezve mindent elhagysz az Úrért,

amikor cselekedeteidet félreértik,

amikor másoknak hagyod a vállalkozás dicsőségét,

a hallgatás alázat.

A hallgatás hit,

amikor nyugodtan vársz, mert tudod, hogy az Úr fog cselekedni,

amikor lemondasz a világról, hogy az Úrral lehess,

amikor nem törődsz azzal, hogy megértsenek téged, mert elegendő neked, hogy az Úr megért,

a hallgatás hit.

A hallgatás imádat,

amikor átkarolod a keresztet, anélkül, hogy megkérdeznéd: “Miért?”

a hallgatás imádat.

(Teréz Anya)

 

 

Uram, adj türelmet,
Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.

Uram, tégy engem békéd eszközévé,
hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek,
hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak,
hogy összekössek, ahol széthúzás van,
hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz,
hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik,
hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik.

Ó Uram, segíts meg, hogy törekedjem,
nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak,
nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek,
nem arra, hogy szeressenek, hanem hogy én szeressek.

Mert aki így ad, az kapni fog,
aki elveszíti magát, az talál,
aki megbocsát, annak megbocsátanak,
aki meghal, az fölébred az örök életre. Ámen.

(Assisi Szent Ferenc)

 

Mindenható Isten! Messze vagyunk Tőled zarándok utunkon. Ezért azt szeretnéd, hogy mi mindennek ellenére Igéd tanítását követve, a helyes utat válasszuk, s azon maradjunk, hogy aztán végül erről le nem térve, eljussunk Tehozzád. Kérünk arra, hogy hit által láttasd meg velünk, ami rejtve még, hogy egyedül Rajtad csüngve, s egyedül a Te előrelátásodra hagyatkozva, szilárdan higgyük, hogy gondoskodsz életünkről és üdvösségünkről, aminek következtében mi valóban biztonságban érezzük magunkat. Mert még ha a legádázabb vihar is tör ránk, mi akkor is teljes nyugalomban maradunk, míg végül az örök és lelki nyugalomhoz eljutunk, amit a mennyekben már elkészítettél számunkra a mi Urunk, Krisztus által. Ámen.

(Kálvin János)

 

Adj nekem, jóságos Jézusom, Téged megértő értelmet, Téged átélő érzelmet, Hozzád siető lelket, irántad buzgó bensőséget, Rád bukkanó bölcsességet, Téged felismerő világosságot, Érted égő szeretetet, Benned élő szívet, Téged dicsérő tetteket, a Te szavaidra hallgató fület, a Te szépségedben gyönyörködő szemet, a Te Fölségedet magasztaló nyelvet, Neked kedves életmódot, a Tőled küldött bajokat elviselő békességet, Hozzád hű vágyó hű kitartást, és adj, Jézusom, boldog halált! Jutalmazz jelenléteddel, fényes feltámadással és az örök boldog életben add jutalmul Magadat! Amen.

(ír imádság)

 

Uram, Jézus, járj előttem, ha lankadok, állj mögöttem, Pajzsomként lebegj fölöttem, jobbról, balról segíts engem. Mindig téged keresselek, mindig találkozzam veled, minden léptemben szüntelen te, csak te jöjj szembe velem. Te légy szavam a nyelvemen, más szavával te szólj nekem. Minden egyes pillantásom mindenkiben téged lásson. Te légy utam az utamban, utam végén a jutalmam… Amen

(Szent Benedek)

 

Uram! Vedd életemet kezedbe és tedd vele azt, ami Neked tetszik! Ezentúl nem utasítom el magamtól sem az örömöket, sem a nehézségeket, amelyeket beleszőttél életembe! Elég, ha tudom, hogy minden dicsőségedre szolgál. Mert minden terved jó! Mert minden szeretet! Csak önmagamtól szabadíts meg! Add, hogy hallgatagon, csöndesen belenyugodjak szent akaratodba! Akkor majd fölgyullad szívemben örömöd fénye. Lángja a Te dicsőségedre lobogjon! Csak ezért éljek! És töltsd be egész életemet a szeretet egyetlen gondolatával és egyetlen kívánságával, hogy szerethessek; nem az érdemért, nem is a tökéletesség, az erény szentségéért, hanem egyedül Érted, Istenem!

Thomas Merton

 

Krisztusnak itt a földön nincs keze, csak a tiéd. Krisztusnak itt a földön nincs lába, csak a tiéd. A te szemeddel tekint könyörületesen a világra. A te lábaddal jár szerte, hogy jót tegyen. A te kezed, amellyel áld.

(Avilai Szent Teréz)

 

Uram! Vezess engem a halálból az életre, a hazugságból az igazságra! Vezess engem a kétségbeesésből a reménységre, a félelemből a bizalomra! Vezess engem a gyűlöletből a szeretetre, a háborúból a békébe!

Engedd, hogy béke töltse be a sziveinket, a mi világunkat és az egész világmindenséget!

Béke, béke, béke!

Amen

( Teréz Anya)

 

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak
erőt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések művészetére!

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és
forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és
tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes időbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú
vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!
Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak
átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem
a váratlan örömöket és magaslatokat!

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó
ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő
bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások
mondják meg nekünk.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.
Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!
Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb
és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!

Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és
a megfelelő helyen – szavakkal vagy szavak nélkül – egy kis jóságot
közvetíthessek!

Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől!
Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések művészetére!

(Antoine de Saint-Exupery)

 

Hálaima
Köszönöm, Uram,
a végtelenbe nyíló hajnalokat,
melyek Hozzád és az emberekhez vezetnek.
Köszönöm a fényeket és a színeket,
mert általuk Rád ismerek a világban.
Köszönöm az ízeket és az illatokat,
a paprikás krumplit és a búzakenyeret.
Köszönöm, hogy nekünk ajándékoztad a földet,
a virágokat és az állatokat,
ők a természet mosolya és szüntelen figyelme,
elkísérnek magányos útjainkra.

Hála az emberekért,
a szomorú arcú testvérekért,
a jókedvűekért és azokért is,
kik nem is tudják, hogy őket is szeretem.
Hála mindenkiért!
Hála Fiadért, Elsőszülött Testvérünkért,
Jézus Krisztusért,
aki elhozta és szívünkbe írta az örömöt
és a boldog nyugtalanságot,
aki azt akarja, hogy megosszuk másokkal is
boldogságunkat
a szeretet közösségében!

Hála a hazáért,
hála az egyházért!

Köszönök, Istenem, mindent,
ami Tőled jön, mert ez a minden:
az irgalom, a szeretet és az élet.

Köszönöm a tengert, a levegőt, a sírást,
a gyötrődést, mely még jobban Hozzád kapcsol,
köszönöm a ritmust és a dallamot,
hogy táncolhatunk és énekelhetünk.
Hálát adok a jelekért és a hangokért,
melyek irányítják hétköznapjainkat,
és Hangodért,
hogy válaszolsz és megvigasztalsz,
hála munkámért és küldetésemért,
figyelmedért
és végtelen türelmedért,
hogy vársz reám és örökké szeretsz.
Ámen.

(Csanád)

 

Az öt ujj imája

A hüvelykujjad van hozzád legközelebb. Ezért imádat azokért kezdjed, akik legközelebb vannak hozzád. Azok a személyek ezek, akiket a legkönnyebb megjegyezni. Szeretteinkért imádkozni „édes kötelesség”.

Következő ujjad a mutatóujj. Imádkozz azokért, akik utat mutatnak, tanítanak és gyógyítanak. Ide tartoznak tanáraid, mestereid, orvosaid, papjaid és szerzeteseid. Nekik támogatásra és bölcsességre van szükségük, hogy másoknak utat tudjanak mutatni. Legyenek mindig jelen imáidban.

Következő ujjad a középső, amely a legmagasabb. Ez vezetőinkre emlékeztet. Imádkozz országod elnökéért, a kongresszusi tagokért, a vállalatvezetőkért és igazgatókért. Ezek az emberek irányítják hazád sorsát és alakítják a közgondolkodást. Szükségük van Isten vezetésére.

A negyedik ujjad a gyűrűsujj. Bár sokan nem tudják, de ez a leggyengébb ujjunk, bármelyik zongoratanár megmondja neked. A leggyengébbekre emlékeztet, akiknek sok bajuk van, akiket levert a betegség. Szükségük van imáidra éjjel és nappal. Soha nem tudsz eleget imádkozni értük. Gyűrűsujjad hív, hogy imádkozz a házaspárokért is.

Utoljára marad a kisujjad, legkisebb az összes ujj közül, így kell látnunk magunkat Isten és ember előtt. Azt mondja a Biblia: „az utolsókból lesznek az elsők”. Kisujjad arra emlékeztessen, hogy imádkozz magadért. Miután imádkoztál az előző négy csoportért, akkor már megfelelő perspektívából látod saját szükségleteidet és jobban tudsz imádkozni a tieidért.

(Ferenc pápa)

 

Uram,
a minap azt kérdeztem valakitől itt a héregi templomban,
hogy hogy van.
Azt válaszolta: „Aki ide, az Isten házába el tud jönni,
és itt énekelni tud, az jól van.”

Add Uram,
hogy ha már nem tudunk eljönni ide, a Te házadba,
mert gyöngék vagyunk, mert öregek vagyunk,
vagy mert húz a betegágy, akkor is jól legyünk.
Add úgy élnünk, hogy az otthonunk templom legyen,
hogy a kórházi kórterem templom legyen,
hogy az idősek otthonának
szobája, folyosója, konyhája templom legyen!

Add, hogy ne érezzük nyűgnek a keresztet,
amit Te adtál nekünk. Uram!
Mert a kereszt nem büntetés.
A kereszt: feladat.
A kereszt: életünk értelme.
Születésünkkor kapjuk,
s a veled való találkozáskor tehetjük csak le.
Add, hogy akkor is majd mondhassuk:
„Aki ide, hozzád, haza tudott érkezni, az jól van.
Köszönöm, Uram, a keresztemet.”

 

Szavak nélkül

Uram,
annyi minden történt a héten,
s annyira tele a fejem földi gondokkal!
Nem tudok most
szárnyaló, szép szavakat mondani.
De hát a szavak úgyis csak
nekünk, embereknek fontosak,
Te értesz engem, Uram, szavak nélkül is!
Érted, amit sóhajtok, érted, amit nyöszörgök,
érted, amit dúdolok,
érted, ha fáradtan csak hallgatok.
Köszönöm, hogy figyelsz rám,
és értesz engem, Uram.

Ámen.

 

Kiút

Uram,
Te tudod, mi van a szívünkben,
és ismered a gondolatainkat is.
Tudod, mikor örülünk,
és mikor érezzük úgy, hogy „nem bírom tovább”.
Tombolunk, tiltakozunk, összeroskadunk,
és nem látjuk, hogy hol a kiút.
Te ekkor is ott vagy a közelünkben,
ott vagy, és vársz.
És ha összeszedjük magunkat,
és tiszta szívvel, teljes bizalommal
és teljes szeretettel
tőled kérdezzük, hogy „Merre tovább?”,
akkor csodák-csodájára
a szívünk vihara elcsitul,
a gondolataink kitisztulnak,
és mint égen a szivárvány,
megszületik a megoldás.
Köszönöm Uram, hogy ezt
életemben többször is megtapasztalhattam,
utoljára az elmúlt héten.
Köszönöm Uram,
hogy örömben és gondban egyaránt fogod a kezem.
Áldalak Uram és szeretlek.

Ámen.

 

Böjt

Uram,
Te tudod, hogy gyönge vagyok,
nehezen állok ellen
a konyhai kísértéseknek.
Csipegetek főzés közben,
eszegetek az íróasztalomnál munka közben,
vagy a TV előtt, pihenés közben.
Te tudod, hogy mennyire irigylem
a csinos karcsú nagymama barátnőmet,
akinek nincs ilyen gondja.
Ám ő azt mondta nekem a héten:
Te csak ne irigykedj!
Tudod, hogyan ébredtem Hamvazó szerdán?
Farkaséhesen!
A reggelitől csak még éhesebb lettem,
az ebédnél viszont már a levessel jóllaktam,
mondtam is: „Jaj Uram, ma csak
egyszer szabad jóllaknom,
és most úgy érzem, hogy máris jóllaktam,
pedig még alig ettem,
mi lesz velem estig?”
Egész délután kopogott a szemem az éhségtől,
és este jobbnak láttam, ha korán lefekszem.
A bőrömön éreztem a kísértést egész nap!
Uram, adj nekem ilyen vidámságot,
ilyen öniróniát,
hogy a hibáimat így tudjam látni!
Adj nekem több fegyelmet,
és adj mindannyiunknak több fegyelmet
a gyomor ügyeiben,
a családon való uralkodás ügyeiben,
a panaszkodás ügyeiben,
a pletykálkodás ügyeiben,
és minden ügyeinkben,
hogy a böjt
valóban közelebb vigyen hozzád.

Ámen.

(Döbrentey Ildikó)

 

Szent nevedben járok, én Istenem.
Názáret-beli Jézus, légy mellettem,
Légy fölöttem, légy alattam, légy előttem.
Erős kőbástyám énnekem az Isten.

Adjad, Uram, hogy éltem minden napja
nékem nevezetes és drága legyen,
adj kedvet, bátorságot és erőt,
hogy naponkint valami hasznosat s jót cselekedjek,
hogy ne vesszen el örökségemből egy nap sem.

Én lefekszek én ágyamba, minden testi koporsómba.
Három angyal fejem fölött,
Egyik őriz, másik vigyáz,
Harmadik az én lelkem várja.
Krisztus vére, Ő szentsége
én lelkemnek ékessége.
Én elmémben ha meghalok
Krisztus előtt vígan állok.

Én lefekszem én ágyamba,
mint egy álom koporsómba.
Három angyal velem vagyon,
egyik őriz, másik biztat,
harmadik lelkemet várja.
Úti piros szép hajnal,
Úr tetőled születék,
Nap tetőled keleték.
Eleven ostya, Krisztus teste,
engem Jézus találott,
Szent Lelkével szeretett,
szent halálával megváltott.
Kerüljetek, keresztek, őrizzetek, angyalok!
Úrjézus, szállj bé szívembe,
erősítsd hitemet, ámen.

Ó, szép Jézus, ez új esztendőben tarts kegyelmedben.
Hogy az új esztendőben éljünk csendességben,
lehessünk Jézus drága kedvében.

Én nem láttam szebb keresztfát, mint Úrjézus keresztfáját.
Mer’ az vérrel virágodzik, Szent Lélekkel gyümölcsödzik.
Szent az Isten, szentet kíván.
Szent az Isten, szentet kíván.
S ez új esztendőben legyenek örömbe’.
Örömmel menjenek Jézus eleibe.
Eleibe menjünk, mennyben dicsérjük.
Dicsértessék Jézusnak szent neve!

Nyisd meg, Uram, nyisd meg mennyeknek kapuját,
hogy dicsérhessük meg áldott szent nevedet.
S a mennyei harang’ mint húzódnak, szólnak:
s a mennyei gyertya’ mint gyújtódnak, gyúlnak.
Madarak repdesnek, angyalok kerülnek,
s be vannak kerítve gyémánttal s ezüsttel.
Nyisd meg, Uram, nyisd meg mennyeknek kapuját,
Hogy láthassuk mi is Krisztust, Isten Fiát.

Urunk és Istenünk!
Légy nekünk igazgatónk, kormányzónk, vezérünk, ügyvédünk,
Védelmezőnk, testi-lelki bajainkban megmentőnk,
S légy minden szükségleteinkben segítségünkre.
Add meg, Urunk, mindnyájunknak a hitet, a reményt, a szeretet, a szelídséget, az alázatosságot, a békességet, az egyetértést.
Áldás és hála neked mindezért!

Áldjon meg titeket az Atya, a Fiú, és a Szentlélek Úristen.
Az Ő szent áldása szálljon reátok és az egész világra
most és mindörökké.

Népi imádságok

Adventi ima

Add, Istenem, hogy a világ kisimuljon és elcsendesedjen bennem és mindenkiben. Hogy az éjszaka csöndjében asztalodhoz ülhessek, ahhoz az asztalhoz, ami mellől senki se hiányozhat. Ahhoz az asztalhoz, hol a Nappal és a csillagokkal együtt a hétköznapok is kialszanak, s egyedül a te békéd világít. Igen, hogy helyet foglalhassak már most egy rövid időre annál az eljövendő asztalnál, amit egy öröklétre megígértél, s aminek egyedül a te békéd a lámpása, eledele és terítéke. (…) Add, hogy imámban ne kérjek semmit, de annál inkább hallhassalak és hallgassalak Téged. Ámen
(Pilinszky János)
Ima Adventre
Mindenható mennyei Atyám! Sötétségben vergődő életemet eléd viszem és várom azt, hogy rám tekints. Mindennapi rohanásban morzsolódnak el napjaim és örömtelenségben keresem a kivezető utat. Te vagy az én teremtőm és oltalmazóm is születésemtől fogva.
Irányítsd lépéseimet, hogy a te akaratodat valósítsam meg. Advent idején előre tekintek. Örömmel készülődök ünnepelni, hiszen Megváltó jött közénk, hogy életünket megtartsa, oltalmazza, megváltsa. Add, Uram, hogy az ünneplésem legyen teljes. Ne ragadjak le a világ csillogó díszeinél, hanem szívemben készítsek helyet!
Megváltót várok, hogy életet szerezzen, Urat várok, hogy kegyelmet adjon.
Áldásoddal végy körül, Atyám, az ünnep forgatagában és teremts világosságot bennem és családomban, életünk minden egyes napján. Ámen.